Regéci vár, II. Rákóczi Ferenc gyerekkorának színhelye

Olvasási idő: 3 perc

A regéci vár visszatérő célpontunk, hiszen párszor már jártunk itt – még a felújítások és a keleti palotaszárny átadása előtt és azóta többször is. A Zemplén hegyei között kiemelkedő Regéci várba mindenkinek legalább egyszer el kell jutnia.

A Regéci Vár története

A regéci vár építésének ideje nem pontosan ismert. Regéc nevét először a második tatárjárás idején 1285-ben a Regéc (hegy) alatt lezajlott magyar-tatár ütközettel kapcsolatban említik meg, vár ekkor valószínűleg még nem állt itt. Sokkal valószínűbb, hogy az Aba nemzetség egyik tagja, Aba Amadé nádor építette a várat, melyről egy 1307-ben Regécen kiállított oklevél tanúskodik.

I. Király király 1312-ben az Aba nemzetség összes bírtokát elkobozta, így Regécet is. A vár sokszor gazdát cserélt, viszont Mátyás király uralkodásáig legtöbbször királyi kézben volt. I. Nagy Lajos király is több alkalommal járt a várban vadászati célokból. 1541-ben Serédy György és Gáspár I. Ferdinándtól kapta meg a várat adományként. Izabella királyné támogatói 1556-ban a török segítségével megtámadták a várat, de bevenni nem tudták. Serédy Gáspár halála után örököse, György az Alaghy Jánosra bízta az akkor omladozó várat, aki pénzt szerzett a vár helyreállítására.

Ezután hosszú éveken keresztül többször is gazdát cserélt a vár az Alaghy és a Mágochy-család örökösei között. 1644. márciusában már Rákóczi csapatai ostromolták a várat, júniusi levelezése szerint 700 gyalogost, 300 lovast vezényelt az ágyúzott várhoz, és végül augusztus 20-ai ostrom után sikerült is bevenni azt.

I. Rákóczi Ferenc halála után Zrínyi Ilona költözött a regéci várba 1677-ben az akkor még csak egy éves II. Rákóczi Ferenccel és Juliannával. A későbbi fejedelem 5 éves koráig nevelkedett a várban, megismerte hazája történelmét és a latin nyelvet is.

A legfényesebb időszak végül a Rákóczi-család két nagyasszonya, Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona itt tartózkodása alatt következett. 1682-ben Zrínyi Ilona Thököly Imre felesége lett. A Thököly-felkelés idején a vár a kurucok egyik legfontosabb állomása, a felső-magyarországi hadellátó központ lett. Miután Thököly-t foglyul ejtették és a csapatai a török ellen küzdő csapatok mellé álltak a vár őrségi kaput nyitott a császári csapatok előtt, azzal a feltétellel, hogy azok nem vonulnak be. Ez persze nem így történt, sőt, a császári hadak 1686-ban felrobbantották az akkor már hadi jelentőséggel nem is nagyon bíró várat, melynek követi a környékbeli lakosok lassan széthordták.

2003-ben az északi bástya helyreállítása történt meg, 2016-ra az öregtorony épült újra, 2021-ben a csodás, eredetileg reneszánsz stílusú keleti palotaszárny került átadásra, melyet hagyományos falazási technikákkal építettek újjá.

Megközelíthetőség

Gyalog a KÉK jelzésen Mogyoróska és KÉK és PIROS jelzésen Regéc felől is fel lehet jutni a várhoz.
A várhoz vezető úton kedves kis táblák láthatóak, érdemes kinyitni őket, mert egy-egy történetet rejtenek.

A Regécet Óhutával összekötő útról autóval is eljuthatunk a várhoz. A kitáblázott kereszteződésnél egyből egy közepes méretű parkoló fogad minket, viszont ez még messze van a célponttól, így érdemes legalább az erdő széléig továbbhaladni, egy újabb parkoló található (nagyjából 1300 méterre a vártól). Ezután autóval még feljebb is lehet menni, kb. 700 méterre megközelítve a várat találjuk a felső parkolót, mely korlátozott, 10 autó számára elég hellyel rendelkezik.
Fontos, hogy mindig csak kijelölt helyen parkoljunk!

Érdemes a környék más látnivalóit is megtekinteni, pl. ilyen ajánlott célpont a Könnycsepp-tó és a pálos kolostorrom is.

Képek a Regéci várról

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
Regéci vár
Élmény volt?
4
Mennyire könnyű a túra?
5
Ennyire ajánljuk:
4
Értékelés (4.3)
4.3333333333333

Szerző: Attila

Gyerekkorom óta imádom a természetet. Úgy gondolom, hogy hazánkban is millió olyan látnivaló van, amit fel lehet fedezni - ezért amikor csak lehet, keresem ezeket a csodákat feleségem, kisfiam és barátaim társaságában. 🌲📸