A Tapolcai-medence tanúhegyei közül a Csobánc talán a legkönnyebben felismerhető. Lapos, hosszúkás tetejét messziről is látni, a nyugati végén pedig ott magasodik a várrom. A Csobánc vára túra ezért régóta szerepelt a listánkon, és 2026 júliusában végre sorra is került. A 7 éves fiunkkal mentünk, és elárulhatjuk: a felfelé vezető út gyerekkel is teljesen jól járható. Lefelé viszont már figyelni kellett.
Megközelítés: parkoló Gyulakeszi felől
Gyulakeszi felől, a hegy lábánál parkoltunk le. Ez egy füves, viszonylag nagy parkoló, amelyet kifejezetten a hegyhez érkezőknek alakítottak ki. Gyulakeszi központjából a katolikus templom északi oldaláról induló Jókai utcán lehet eljutni hozzá. A parkolás ingyenes (2026.07.). A parkolóban piknikezőhely is van asztalokkal és tűzrakóval.
Az útvonal: templomromtól a szerpentinen át a várig
A parkolóból a zöld jelzésen indultunk el. Nem sokkal később egy kis templomrom mellett haladtunk el. Ez a Rossztemplom, a török időkben elpusztult Csobáncszög falucska 13. század eleji, román stílusú templomának maradványa. Érdekesség, hogy a védett műemlékbe később présházat építettek.
A templomromnál egy rövid, jelzetlen átkötő szakasz után a kék jelzésre kell váltani, ez visz fel a hegytetőre. Ez a szakasz már az Országos Kéktúra része, a Csobánc tetején pedig kéktúra-pecsételőhely is van.
Innentől jött a túra legszebb része. A cikk-cakkban kanyargó ösvény fokozatosan kapaszkodik fel, és szinte minden fordulóban megálltunk nézelődni, mert a kilátás egyre szebb lett. Felfelé gyerekkel teljesen biztonságosnak éreztük az utat. Ahogy feljebb érünk, elfogy az árnyékot adó növényzet, ezért nyáron érdemes korán indulni.
Fent a várnál
Felérve a 376 méter magas hegy tetejére alaposan körbenéztünk: bejártuk a vár összes zugát, aztán hátulról is megkerültük. Kívülről is jól kivehető a várat övező árok, és a sáncok vonala is jól látszik a terepen. Ezeknek történeti háttere is van. A 15. század végén épült a kaputorony, a vár előtti fennsíkon pedig gödröket ástak, hogy az ostromgépeket ne lehessen felállítani. A vár fénykorában sem foglalta el az egész fennsíkot, csak nagyjából a negyedét. Egybefüggő falszakasz ma főleg a keleti oldalon maradt meg.
Fent végig erős, állandó szél fújt, de ez inkább hangulatot adott a helynek. A panoráma minden irányban gyönyörű volt. Jó időben látszik a Badacsony, a Szent György-hegy, a Balaton és a szigligeti vár is. Ha a várak után szívesen folytatnátok, a szigligeti várról és a Badacsonyról is írtunk már.
Csobánc vára röviden: a vár, amelyet a török sosem vett be
- Kezdetek: 1255-ben egy peres iratban már szerepel egy kőház a Csobáncon, a szakirodalom ezt tekinti a vár kezdetének. A vár 1272-ben biztosan állt.
- A Gyulaffyak vára: 1300-tól a Rátót nembeli Gyulaffy család birtokolta, közel 400 évig.
- Török kor: Buda 1541-es eleste után a dunántúli végvárrendszer fontos tagja lett, a törökök többször is sikertelenül ostromolták. Az 1550–60-as években a híres bajvívó, rátóti Gyulaffy László volt a kapitánya.
- A legnagyobb nap: 1707. február 25-én egy kb. 1000 fős császári csapat Kreutz ezredes vezetésével próbálta bevenni. A várat Szász Márton kuruc vicehadnagy harminc hajdúja, ugyanennyi bemenekült nemes, valamint az asszonyok és lányok védték. Az ostrom kudarcba fulladt. A támadók veszteségéről eltérő számok olvashatók, a források 350 és 400 fő közötti értékeket adnak meg.
- Pusztulás: 1709-ben ismét császári kézre került, és ekkor kezdték robbantással lerombolni. 1722-ben már csak romként említik.
- Ma: 2003-ban a helyiek megalapították a Csobánc Váráért Alapítványt és a Gyulaffy László Hagyományőrző Bandériumot, hogy megmentsék a romokat.
Lefelé a kék jelzésen
Visszafelé nem ugyanazon az úton indultunk, hanem a fennsíkon tovább követtük az Országos Kéktúra jelzését. Útközben elhaladtunk a siklóernyősök felszállóhelye mellett. A Csobánc a tanúhegyek közül jelenleg az egyetlen, ahol engedélyezett a siklóernyőzés, és a fennsíkon több starthely is van.
A kék jelzés ezen az oldalon meredeken és kavicsos talajon ereszkedik. Kicsit veszélyesnek éreztük, de óvatosan, lassan haladva járható. Gyerekkel itt érdemes kézen fogva menni. Lejjebb a klasszicista Szent Donát-kápolna mellett jöttünk el, amelyet 1830 körül építettek egy korábbi épület helyén. Innen a Mária-út jelzésén haladtunk tovább a hegy déli oldalán, majd a felfelé már bejárt úton értünk vissza a parkolóhoz.
Mennyire gyerekbarát?
A felfelé vezető szerpentin gyerekkel is teljesen biztonságos, a vár pedig bejárható és izgalmas: árok, falmaradványok, szabad terep. A kéken lefelé vezető meredek, kavicsos szakasz viszont figyelmet kíván. Ha nagyon kicsi gyerekkel jöttök, vagy vizes az idő, egyszerűbb lehet ugyanazon az úton visszamenni.
Gyakorlati tudnivalók
- Belépő: a vár egész évben szabadon látogatható.
- Víz: az útvonalon ivóvízforrásról nincs ellenőrzött információnk, ezért vigyetek elég vizet.
- Szél és nap: a fennsíkon erős szél fújhat, érdemes egy széldzsekit vinni. Nyáron pedig napvédelmet, mert fent kevés az árnyék.
- Szezonális figyelmeztetések: száraz időszakban nézzétek meg, van-e érvényben tűzgyújtási tilalom. A füves, bokros részeken túra után kullancsellenőrzés ajánlott. Esőben vagy fagyban a kavicsos lefelé vezető szakasz csúszós lehet. Az általános tudnivalókat a biztonságról szóló cikkünkben gyűjtöttük össze.
Adatok röviden
| Táv | kb. 4,5 km körtúra |
| Szintkülönbség | kb. 240 m |
| Időigény | 1-2 óra |
| Jelzések | Z → (jelzetlen átkötő) → K; lefelé K → Mária-út → vissza a Z-n a parkolóig |
| Kiindulópont | Csobánc vára parkoló, Gyulakeszi, a Jókai utca vége |
| Nehézség | közepes; fel könnyen járható, a K lefelé meredek és kavicsos |
Képek a Csobáncról








5


4



5



4.6666666666667








