Tarcali bányató & Kopasz-hegy

Olvasási idő: 2 perc

Táv hossza: 5.2 km (csak fel)
Szintemelkedés: 434 m
Teljesítve: 1 óra 45 perc, ebből mozgási idő 1 óra 5 perc

Egy kellemes pénteki estén találtuk ki, hogy másnap meglátogatjuk a Tokaji-hegyet ( Kopasz-hegy ) és megtekintjük a Tarcali bányatavat is. Nagyon jó ötletnek bizonyult, mert a szélsőségek találkoztak ezen a nem túl hosszú túrán. Voltak itt sziklaszirtek, kristálytiszta vizű bányató, fürdőző fiatalok sokasága, hatalmas szintkülönbségek és sorolhatnám egy mondatban, de ez a rövid túra ennél sokkal többet adott, így többet is érdemel…

Tarcal határában, Tokaj irányából a 2. kereszteződésben jobbra kanyarodva érjük el a bányató felé vezető utat, mely szuper módon ki is van táblázva. Sokan egészen a bányatavig felmennek autójukkal, hiszen kvázi kiépített parkoló is van előtte. Mi azonban úgy döntöttük kicsivel lentebb, egy félreeső parkolóban hagyjuk az autót és onnan vágunk neki a túrának. 1 km-es sétával jutottunk a célunkhoz, ahol a tó pompás látványt nyújtott: a kibányászott hegy falai monumentálisan emelkedtek a kristálytiszta vizű tó fölé, mely vizében a mélyben úszó hatalmas halakat is lehetett látni. A sziklák szélén állva szinte hívogatott minket a víz és a mélység, több helyen a sziklák még meg is engedték volna a csobbanást, azonban ez szigorúan tilos. Bányatóról beszélve tudhatjuk, hogy mélysége igen brutális és nem ajánlott benne úszni. Sokan ezzel nem foglalkoztak, sőt, rengetegen voltak a tónál megérkezésünkkor. Többen csak napoztak, páran azonban messze beúsztak a bizonyára valóban hűsítő tó belseje felé. Ez 50 000 Ft-os bírsággal is járhat a kihelyezett tábla szerint.
Az élővilág azonban elragadó ezen a helyen, a gyíkok a lábunktól pár méterre szaladgáltak, szitakötők repkedtek mindenfelé. Ez a hely igen pompás lehet családi piknikezéshez, de ha a környéken laknék, tuti ott nyársalnánk egy-egy hétvégén.

Ezután a piros jelzésig ereszkedtünk vissza és úgy döntöttünk, nekivágunk a fölénk magasodó Kopasz-hegy meghódításának. A jelzés egy meredek emelkedő után balra vitt minket és innen már csak 4 km volt a célig. Ez a 4 km azonban meglepő dolgokat tartogatott számunkra. Az út első része egészen kellemes: egy folyamatos emelkedőn kell haladni, ahonnan többször is menő kilátás nyílik a bányatóra. Ahogy haladtunk felfelé, többször találkoztunk meggyfákkal… mit ne mondjak, a termésük jelentős részét sikerült elpusztítanom ebben a nyári forróságban. Később szembejött velünk egy egyedül túrázó hölgy, aki kicsit csalódottan kérdezte tőlünk, hogy merre kellene tovább menni, mivel Ő addigra már az egyik irányt bejárta és nem látott több jelzést. Szerencsére kiszúrtunk pont akkor egy eldugott jelet. Ezzel a problémával többször szembesültünk a túra folyamán: a tarcali irányból érkező túrázók több helyen is csak megérzésükre számíthatnak. Mi egy jól feltöltött okostelefonnal indultunk el, melyre letöltöttük a vonatkozó turistatérképet, valamint a Strava nevű alkalmazás is futott a háttérben. A kettő összefésülésével könnyel leszűrhető, hogy pontosan hol állunk és merre-tovább. A gyors matek és iránymutatás után tovább is indultunk és egy brutális, gps alapján 400 m hosszú emelkedőn találtunk magunkat. Volt, ahol 30-35%-os meredekséggel kellett megbirkóznunk. A túra további része egy erdős részen vitt keresztül minket, rengeteg (de tényleg rengeteg) szúnyoggal, bögöllyel együtt. Ők látszólag és érezhetően is örültek a társaságunknak, mi már nem annyira értékeltük őket. A továbbiakban szinte végig folyamatosan küzdöttünk velük, egymásról hessegettük az élősködőket, annyian voltak. A piros jelzésről a sípálya felvonója alatt áthaladva a piros háromszög jelzés felé kanyarodtunk, és tudtuk: közel a vége. Pár száz méterrel később fel is jutottunk az adótoronyig, amely parkolóján túl egy kisebb rétről a lábunk előtt elterülő Alföldet csodálhattuk.

Itt hozzátenném: hiányérzetem volt odafent. A látvány azért közel sem tökéletes, elhanyagolt rét, igénytelen betonplacc, össze-vissza parkoló autók látványa várt minket odafent. Helló, 2017-ben vagyunk, pár padot, a parkolóban felfestést és egy középkategóriás street-food-os büfét, vagy egy szolidabb turista élményparkot nem érné meg oda pattintani? Mindenkinek jobb lenne!

Rengetegen autóval mentek fel megcsodálni a látványt, mi azonban éreztük: ezt az élményt igenis megéri két lábon elérni. A Strava eredményünket itt láthatjátok:

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
Tarcali bányató
Élmény volt?
5
Mennyire könnyű a túra?
4
Ennyire ajánljuk:
3
Értékelés (4)
4
Kopasz-hegy
Élmény volt?
4
Mennyire könnyű a túra?
2
Ennyire ajánljuk:
4
Értékelés (3.3)
3.3333333333333

Szerző: Attila

Gyerekkorom óta imádom a természetet. Úgy gondolom, hogy hazánkban is millió olyan látnivaló van, amit fel lehet fedezni - ezért amikor csak lehet, keresem ezeket a csodákat feleségem, kisfiam és barátaim társaságában. 🌲📸