Az utóbbi időben egyre többet járunk a Zemplénbe. A hétvégi családi kirándulásunk alkalmával a Regéci vár volt az egyik célpontunk, de ha már itt jártunk, akkor egy rég a bakancslistámon szereplő látnivalót is útba ejtettünk.
A Könnycsepp-tó és a pálos kolostorrom
Kevés ilyen különleges, a turisták tömege elől eldugott, szépen kiépített és hihetetlenül békés hely van, mint a Könnycsepp-tó és a pálos kolostorrom Óhuta (Háromhuta legnyugatibb településrésze) és Regéc között. Ez egy olyan hely, ahova nagyon kevesen “másznak fel”, viszont aki megteszi, az valóban értékeli a hely szépségét. Egy eldobott szeméttel sem találkoztunk, viszont van itt kiépített és karbantartott tűzrakóhely, kétszemélyes fa hinta, padok, asztalok és a lényeg: a tó, a forrás és az feltárások alatt álló kolostorrom.

A Szent Fülöp és Jakab kolostor története olyan régi időkre nyúlik vissza, amikor a környező települések még nem is léteztek. A kolostor itt, mindentől távol a hegyek ölelésében állt már a 13-14. században. Első említése 1307-ből származik, amikor 40 napos búcsú tartására kaptak engedélyt az esztergomi érsektől. A 4-6 pálos rendi barát az épület melletti forrás vizét gáttal fogta fel egy takaros kis tóvá duzzasztva azt – így saját halastavuk volt, valamint Tolcsva határában szőlőt és szántót is kaptak, valamint idővel három malmuk is volt. A több, mint 600 négyzetméteren elterülő romegyüttes egykori falai között ereklyék is rejtőztek: Szent László ujjakat őriztek itt.
Sajnos a 1547-ben Ferdinánd király hadmestere, Serédy Gáspár felgyújtotta a rendházat, mivel a rend a Királyi Tábla elé idézte őt. Bár a kolostor később még újraéledt, a 17. században elvesztette szerepét, elhagyták azt. 1784-es katonai felmérésen már nem is szerepelt az épület.
Egészen a 21. századik rejtély volt, hogy merre lehet a kolostor – mivel nem volt jól művelhető a terület, így azt fák nőtték be, elrejtve az egykor szebb napok is látott épület maradványait a kíváncsi szemek elől. A feltárások alapján egy valószínűleg több oltárral is rendelkező, fazsindelyes tetejű gótikus templom állhatott itt. Ottjártunkkor is feltárás/ásatás nyomai voltak felfedezhetőek – a munka bizonyára még folyik, és reméljük egyszer egy gyönyörű, a hely szelleméhez méltó emlékmű fogad itt majd minket.
Megközelítés
Mi Óhuta nyugati szélén a település után bal oldalon található viszonylag nagy, füves parkolóban álltunk meg, innen indultunk el piros jelzést követve. Pár száz méteres közepesen emelkedő útról van szó, mely minden méteréért hálásak leszünk, amikor megérkezünk a rétre.




5


4



5



4.6666666666667









